Ha étrendünket hosszú távon antioxidánsokkal egészítjük ki, az nem csak cukor- és zsíranyagcserénkre van jótékony hatással, hanem vérnyomásunkra, és az érfalak rugalmasságára is. A kutatók ezt egy olyan tanulmányban bizonyították, melynek során véletlenszerűen kiválasztott résztvevőket C-vitamint, E-vitamint, Q10 koenzimet illetve szelént tartalmazó kapszulával kezeltek.
Az izraeli Wolfson Gyógyászati Központ kutatócsoportja, Reuven Zimlichman vezetésével, az intézmény hipertóniás részlegének 70 betegét vonta be a tanulmányba. A kutatás vezetőjének elmondása szerint, az antioxidánsok jelentős mértékben növelték azon betegek érfalainak rugalmasságát, akiknél a szív- és érrendszeri betegségeket előidéző rizikófaktorok közül több is jelen van.
Az érfalak rugalmassága azért fontos tényező, mert ennek csökkenése érszűkület kialakulását vetíti előre. Az antioxidánsok erekre gyakorolt jótékony hatása a glükóz- és lipidanyagcsere javulásával, valamint a vérnyomás jelentős csökkenésével hozható összefüggésbe.
Az eddigi klinikai tesztek nem bizonyították egyértelműen az antioxidánsok érrendszerre gyakorolt kedvező hatását. Hogy tisztább képet kapjanak, Zimlichman és kollégái 70 páciens között véletlenszerűen osztottak szét antioxidáns-tartalmú, illetve placebo kapszulákat, amit a résztvevők 6 hónapon keresztül szedtek. A vizsgált személyek egészségi adatait feljegyezték a kísérlet kezdetekor, három hónap, majd hat hónap elteltével. A kutatócsoport azt találta, hogy azoknak, akik antioxidáns-kapszulát kaptak, sokkal rugalmasabb lett az érfaluk, vércukor- és koleszterinszintjük pedig csökkent.
Zimlichman szerint tanulmányuk bebizonyította, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők antioxidánsokkal való klinikai kezelése jelentős eredményekhez vezethet. A pozitív eredményekről a BioMed Central Nutrition and Metabolism című folyóiratában számoltak be.
hétfő, november 29
Antioxidánsok és a szemünk egészsége
A felmérést hét európai ország idős felnőtteit vizsgálta, és azt tapasztalták, hogy a viszonylag alacsony antioxidáns-szinttel élők között az erős napsugárzás hatására megnő az időskori makula degeneráció (AMD, sárgafolt-sorvadás) - kialakulásának esélye. Ilyen összefüggést nem tapasztaltak a magas antioxidáns-szinttel élők körében.
Az AMD az időskori vakság egyik vezető kiváltó oka. A makula, a retina (ideghártya) kis területe, mely a centrális látásért felelős. A retinának ez a része produkálja a legélesebb részletes látást.
A retina a szem hátsó részén található fényérzékeny szövet, és mivel a nap UV sugárzásának nagy részét a szem külső felszíne nyeli el, a retina a látható kék fénynek van kitéve.
A fent említett kutatás, melyet Dr. Astrid Fletcher vezetésével a London School of Hygiene& Tropical Medicine végzett, az első, mely eredménye bizonyítja, hogy az erős napsugárzás növeli az AMD kialakulásának esélyét azoknál, akiknek alacsony az antioxidáns-szintjük. A vizsgáltak egynegyedénél (a legalacsonyabb antioxidáns-szintűeknél) az AMD kialakulásának kockázata egyenes arányban nőtt az erős napsugárzásban töltött idő mennyisége.
Korábban elvégzett laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy az antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, cink, lutein fontos szerepet töltenek be a retina védelmében, a fény káros hatásaival szemben. Ezért is lehetséges, hogy az alacsony antioxidáns-szint hozzájárul az AMD kialakulásának kockázatához.
A vizsgálat során 4753 olyan 65 év feletti felnőttet kísértek figyelemmel, akik felének diagnosztizált AMD-je volt. Annak érdekében, hogy a résztvevők hosszú-távú, napsugárzás-ártalmáról képet kapjanak, megkérdezték őket arról, mennyi időt töltöttek a munkában, illetve nyugdíjas korukban a napon, illetve viseltek-e közben napszemüveget vagy kalapot, majd vért vettek tőlük, hogy megmérjék az antioxidáns-szintjüket.
Általánosan elmondható, hogy azoknál, akiknek a legalacsonyabb volt a C-és E-vitamin-, valamint cinkmennyiség a szervezetében, és emellett sokat voltak a napon, az AMD kialakulásának kockázata 40 százalékkal volt magasabb, mint a többieknél.
Dr. Fletcher szerint ez az eredmény arra is felhívja a közép-és időskorúak figyelmét, hogy az antioxidánsokban gazdag étrend az egészséges élet elengedhetetlen része. Fontos, hogy elegendő mennyiségű zöld színű zöldséget (spenót, borsó, brokkoli stb.), citrusféléket és magvakat fogyasszunk. Ha ezekből megvan a szükséges napi adag, nem kell étrend-kiegészítőket szedni, emellett hangsúlyozzák a széles karimájú kalap és napszemüveg viselésének fontosságát is.
forrás: Reutershealth)
Az AMD az időskori vakság egyik vezető kiváltó oka. A makula, a retina (ideghártya) kis területe, mely a centrális látásért felelős. A retinának ez a része produkálja a legélesebb részletes látást.
A retina a szem hátsó részén található fényérzékeny szövet, és mivel a nap UV sugárzásának nagy részét a szem külső felszíne nyeli el, a retina a látható kék fénynek van kitéve.
A fent említett kutatás, melyet Dr. Astrid Fletcher vezetésével a London School of Hygiene& Tropical Medicine végzett, az első, mely eredménye bizonyítja, hogy az erős napsugárzás növeli az AMD kialakulásának esélyét azoknál, akiknek alacsony az antioxidáns-szintjük. A vizsgáltak egynegyedénél (a legalacsonyabb antioxidáns-szintűeknél) az AMD kialakulásának kockázata egyenes arányban nőtt az erős napsugárzásban töltött idő mennyisége.
Korábban elvégzett laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy az antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, cink, lutein fontos szerepet töltenek be a retina védelmében, a fény káros hatásaival szemben. Ezért is lehetséges, hogy az alacsony antioxidáns-szint hozzájárul az AMD kialakulásának kockázatához.
A vizsgálat során 4753 olyan 65 év feletti felnőttet kísértek figyelemmel, akik felének diagnosztizált AMD-je volt. Annak érdekében, hogy a résztvevők hosszú-távú, napsugárzás-ártalmáról képet kapjanak, megkérdezték őket arról, mennyi időt töltöttek a munkában, illetve nyugdíjas korukban a napon, illetve viseltek-e közben napszemüveget vagy kalapot, majd vért vettek tőlük, hogy megmérjék az antioxidáns-szintjüket.
Általánosan elmondható, hogy azoknál, akiknek a legalacsonyabb volt a C-és E-vitamin-, valamint cinkmennyiség a szervezetében, és emellett sokat voltak a napon, az AMD kialakulásának kockázata 40 százalékkal volt magasabb, mint a többieknél.
Dr. Fletcher szerint ez az eredmény arra is felhívja a közép-és időskorúak figyelmét, hogy az antioxidánsokban gazdag étrend az egészséges élet elengedhetetlen része. Fontos, hogy elegendő mennyiségű zöld színű zöldséget (spenót, borsó, brokkoli stb.), citrusféléket és magvakat fogyasszunk. Ha ezekből megvan a szükséges napi adag, nem kell étrend-kiegészítőket szedni, emellett hangsúlyozzák a széles karimájú kalap és napszemüveg viselésének fontosságát is.
forrás: Reutershealth)
péntek, november 19
Mit kell tudnod az antioxidánsokról?
A természet azonban gondoskodott megoldásról is. Az antioxidáns vegyületek képesek a szabad gyököket hatástalanítani.
Az antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas, szabad gyökökkel szemben. Számos változatuk fellelhető a különböző élelmiszerekben: A-vitamin, E-vitamin, C-vitamin, Cink, Magnézium, Szelén, Karotinoidok, Flavonoidok és az egyéb polifenol vegyületek.
Az antioxidánsok eltérő hatásmechanizmussal képesek közönbösíteni a szabadgyököket. Egyes antioxidánsok azáltal képesek semlegesíteni a szabad gyököket(+), hogy negatív töltés átadásával(-) megszüntetik azok gyök állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre.
Míg mások felkínálják magukat az oxidációra, vagy segítenek a többi már megrongálódoptt antioxidáns kijavításában, így a sejtek sértetlenek maradhatnak.
Az antioxidánsokra alapvetően jellemző, hogy szinergikusan, fejtik ki hatásukat. Védik a szervezetet a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól, a karcinogének okozta hatásoktól, erősítik az immunrendszert, és csökkentik a szívműködési zavarok veszélyét.
Az antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas, szabad gyökökkel szemben. Számos változatuk fellelhető a különböző élelmiszerekben: A-vitamin, E-vitamin, C-vitamin, Cink, Magnézium, Szelén, Karotinoidok, Flavonoidok és az egyéb polifenol vegyületek.
Az antioxidánsok eltérő hatásmechanizmussal képesek közönbösíteni a szabadgyököket. Egyes antioxidánsok azáltal képesek semlegesíteni a szabad gyököket(+), hogy negatív töltés átadásával(-) megszüntetik azok gyök állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre.
Míg mások felkínálják magukat az oxidációra, vagy segítenek a többi már megrongálódoptt antioxidáns kijavításában, így a sejtek sértetlenek maradhatnak.
Az antioxidánsokra alapvetően jellemző, hogy szinergikusan, fejtik ki hatásukat. Védik a szervezetet a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól, a karcinogének okozta hatásoktól, erősítik az immunrendszert, és csökkentik a szívműködési zavarok veszélyét.
Mi az a szabadgyök?
Kezdetben volt az egyensúly... majd jött az ember...
A szabadgyökös reakciók egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszanak. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat.
Mások pedig olyan vegyületeket termelnek, melyek szabályozzák a véralvadást és vérnyomást. A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabadgyököket képes semlegesíteni is.
Ha a kelleténél több szabadgyök kerül a szervezetünkbe, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul, és a szabadgyökök pusztítása már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is.
A megfelelő táplálkozásunkkal és a civilizációs ártalmak csökkentésével van esélyünk a természetes egyensúly helyreállítására.
A szabadgyökös reakciók egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszanak. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat.
Mások pedig olyan vegyületeket termelnek, melyek szabályozzák a véralvadást és vérnyomást. A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabadgyököket képes semlegesíteni is.
Ha a kelleténél több szabadgyök kerül a szervezetünkbe, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul, és a szabadgyökök pusztítása már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is.
A megfelelő táplálkozásunkkal és a civilizációs ártalmak csökkentésével van esélyünk a természetes egyensúly helyreállítására.
Hol jön be a szabdgyök?
A környezetünkben folyamatosan keletkeznek szabadgyökök. A szervezetünket érő fokozott külső szabad-gyök terhelés oka lehet a dohányzás, a drog, gyógyszer és alkoholfogyasztás, az elektroszmog, az UV sugárzás, a légszennyezés, a mérgező vegyszerekkel való érintkezés, de bizonyos mértékig még a fürdőszobai kellékeink is.
A táplálkozásunk sem hagyható figyelmen kívül, mert a vörös húsok például, igen sok szabadgyököt termelnek. Ugyanakkor az emésztési képességeink is befolyással vannak a szervezetünkben jelenlévő szabadgyökök mennyiségére.
Számos megbetegedés kialakulásában, valamint a kísérő tünetek súlyosbodásában a szabadgyökös folyamatok jelenléte figyelhető meg. Az orvostudomány elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, izületi- és idegrendszeri elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések bizonyos fokig az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is a szabadgyökök számlájára írják.
Az öregedési folyamatok, a bőr idő előtti öregedése és az időskori szenilitás szintén ide sorolható, még akkor is, ha ezek nem mondhatók betegségeknek. A szervezet azonban sokáig képes megakadályozni, hogy szabad gyökök káros folyamatokat indítsanak be.
A táplálkozásunk sem hagyható figyelmen kívül, mert a vörös húsok például, igen sok szabadgyököt termelnek. Ugyanakkor az emésztési képességeink is befolyással vannak a szervezetünkben jelenlévő szabadgyökök mennyiségére.
Számos megbetegedés kialakulásában, valamint a kísérő tünetek súlyosbodásában a szabadgyökös folyamatok jelenléte figyelhető meg. Az orvostudomány elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, izületi- és idegrendszeri elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések bizonyos fokig az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is a szabadgyökök számlájára írják.
Az öregedési folyamatok, a bőr idő előtti öregedése és az időskori szenilitás szintén ide sorolható, még akkor is, ha ezek nem mondhatók betegségeknek. A szervezet azonban sokáig képes megakadályozni, hogy szabad gyökök káros folyamatokat indítsanak be.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)